A Hewitt Associates nemzetközi, humán tanácsadással foglalkozó szervezet a 2010-es évvel ismét megrendezi nagyszabású munkáltatói arculat kutatását. A felmérés célja az egyetemeken és főiskolákon tanulók, továbbá a pályakezdők és a már több éves munkatapasztalattal rendelkezők munkaerőpiacról alkotott véleményének feltérképezése.

Kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre is!

Nem kétséges, hogy arról sokat tudsz, mit várnak el a vállalatok Tőled, mint leendő vagy aktuális munkavállalótól.

Mi és a potenciális munkáltatók arra vagyunk kíváncsiak, Te mit vársz el attól a cégtől, ahol szívesen dolgoznál, vagy – éppen ellenkezőleg – melyek azok a tényezők, amelyek miatt bizonyos vállalatok, vagy akár teljes iparágak veszítik el vonzerejüket a szemedben.

Mondd el nekünk, mit gondolsz a kérdőívben található iparágakról és cégekről, hogy együtt formálhassuk a hazai munkáltatókat olyanná, amilyennek Te is szeretnéd látni őket!

A kérdőív:

Az első Immochan innovációs pályázat célja, lehetővé tenni a vásárlók számára, hogy elképzeljék a jövő bevásárlóközpontját, ahová örömmel térnek be, amellyel azonosulni tudnak. A résztvevőknek köszönhetően tájékozódik az Immochan vásárlóik elvárásairól és igyekeznek reagálni ezekre.

A következő verseny kategóriák közül lehet választani:
 

Biztos vannak olyanok, akik a Karácsonyi Ünnepek egy részét is munkakereséssel töltik.

A következő lehetőségeket kapta blogunk szerkesztősége, reméljük, a szerencsés felvételizőknek még boldogabb lesz 2010 januárja, amikor is munkába állhatnak.

Jó szemezgetést kívánunk!

Frissen végzett diplomások és informatikusok előnyben;)

Az idén először megrendezett UniTech Online Mérnökverseny izgalmas szakmai kihívásokat nyújtott a 85 mérnök diákcsapatnak. A diákok egy mérnöki kérdésekből álló kvíz és esettanulmány feladatsor megoldása révén mérkőztek meg a döntőbejutásért.
A döntőbe a 8 legeredményesebb csapat jutott be a selejtezőről.

A feladatokat a verseny főtámogatója, a Knorr-Bremse szakértői állították össze. A selejtező során 4 részletben összesen több mint 50 feladatot válaszoltak meg a 3 fős diákcsapatok.

A döntő helyszínét a verseny támogatója, a Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kara adta. Az automatikus járműkötelék rendszerekről 8 érdekes és kreatív prezentációt értékelt a zsűri, melyet a verseny támogatóinak képviselő alkottak.

Két gyakorlati kihívást is teljesítettek a döntősök: egy busz beindítása és nyitása-zárása, néhány perces határidőkkel szinte minden csapatnak sikerült. A másik feladat során egy papírrepülő megrendelést kellett teljesíteniük, szintén rövid időn belül és meghatározott minőségben, sőt még a gazdasági oldalra, azaz a nyereségre is figyelniük kellett. A legjobb csapat 60 papírrepülőt gyártott le 15 perc alatt!

Virtuális áramszolgáltató vállalat vezetését vehették kezükbe a vállalkozó kedvű IT és műszaki hallgatók, akik idén részt vesznek az ITech Challenge Bajnokságon.

A bajnokság célja, hogy egy különleges, versenyszellemű rendezvény keretében szakmai fejlődést, gyakorlati tapasztalatszerzést nyújtson gazdasági és menedzsment ismeretek terén a résztvevő diákoknak Az ország 20 felsőoktatási intézményéből több, mint 130 csapat jelentkezett.

A 3 fős csapatok stratégiai technikai és gazdasági döntésekkel irányítják a vállalatokat, versengő piaci környezetben, melyet üzleti szimulációs szoftver modellez.
A feladat az irányított virtuális áramszolgáltató cég profitjának maximalizálása volt. A kényelmes kiinduló állapotot ( monopol piaci szereplők ) gyorsan felváltotta a napjaink valóságára is jellemző szolgáltatási liberalizáció.

A résztvevők 8 regionális selejtezőn küzdöttek a döntőbe jutásért, ahová a
10 legeredményesebb (legmagasabb profitot termelő) csapat jutott be. A selejtezők során támogatók, az Accenture, az ExxonMobil, IT Services Hungary és az Kelly IT Resources különdíjaiért vetélkedhettek a diákok. A támogatók képviselői érdekes prezentációk során mutaták be vállalataikat és a diákokat érintő karrierlehetőségeket.

A verseny főbb statisztikái:

• több mint 400! résztvevő, az ország 20 felsőoktatási intézményéből
• 930 döntés, 71 piacon
• 120 liter Red Bull a friss szellemi tevékenységért
• 21 cégprezentáció
• több ezer kilométer utazás...

A döntőbe a 10 legjobb csapatot várták a szervezők, ahol újabb kihívások vártak a versenyzőkre.
Egy üzleti esettanulmány feladat során egy képzeletbeli ország, Symkanisztán energetikai beruházási projektjei közül választhatták ki a legvonzóbbakat, és a támogatókból álló zsűrit győzhették meg, hogy áldozzanak tőkét a beruházások elvégzésére. Emellett természetesen a szimulációs feladat átdolgozott körülményei közt is helyt kellett állniuk.

Nem tudom, elgondolkozott-e már valaki a következő felvetésen:

Amikor egy épület élettartalma végéhez közeledik, el kell gondolkozni azon, hogy mit tegyünk. Mert bizony magánkézben lévő háznál csakis az újabb önerő megszerzése után lehetséges az épületet újjáépíteni.

Ez még egyszerű kérdés, illetve a megoldás módja is magántulajdonban lévő házaknál (ha fájó is), de mi a kérdés magán -és önkormányzati tulajdonú társasházak esetében?

Ugye az ember megveszi álmai lakását egy társasházban, panelházban, és használja azt. De mi van akkor, amikor eljön annak az ideje, hogy az adott épület élettartalma lejárt, felújítani nem lehet. Le kell bontani.

Az bizonyos, hogy ha magántulajdonról van szó, a tulajdonosoknak kellene újrafinanszírozniuk az újjáépítést. De felmerülnek kérdések:

• Egy érdekes jelenség, hogy az ember ingatlanba fektetett pénzének egy része egyszerűen eltűnik. Ehhez nem vagyunk hozzászokva, amit megveszek, az az enyém.
• Ha lebontják az épületet, és nem vagyok képes újrafinanszirozni, akkor konkrétan nem lesz hol laknom, és elvesztem a befektetett pénzem nagy részét is. A telek ára (amin az épület állt) nem fogja fedezni egy új lakás vásárlását.
• Az összes tulajdonos képes lesz-e újrafinanszirozni lakását, és mi a teendő, ha nem?
• Az ingatlanpiac hatalmas kínálatot fog kreálni, főleg panellakások terén, szinte eladhatatlanok lesznek a túl öreg lakások, így a tulajdonos sok esetben meg lesz kötve.
• Mekkora részt kell vállalnia az államnak az ebből származó károk enyhítésében, egyáltalán kell-e?