(A cikk forrása: http://www.fn.hu/belfold/20110117/igy_lehet_meguszni_egy_panikot/)
Magyar üzemeltető még nem kereste az ELTE biológiai fizika tanszékén dolgozó kutatókat, akik értik és modellezik pánikhelyzeteket.
Jó pár évvel ezelőtt érdeklődött a Polgári Védelem kutatásaink iránt, egy cikk nyomán - azonban a gyakorlati hasznosításra pénz hiányában nem került sor – mondja Vicsek Tamás az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika kutatási csoportjának vezetője.
Szerencsére ritkán történnek a szombatihoz hasonló esetek itthon, de van, ahol nem is kell katasztrófa ahhoz, hogy felkészüljenek rá. Belgiumból egy koncertszervező kereste meg például a kutatókat, hogy modellezzék, ha egy koncerten pánik tör ki. A kutató a lehetőségeikkel kapcsolatban megjegyezte, hogy bár ők alapkutatásokat végeznek, és nem üzleti vállalkozást üzemeltetnek, azonban gyakorlati módon is használható programjuk. Mint elmondta, a helyszínek sajátosságainak feldolgozásával könnyen lefuttatható egy ilyen vészhelyzeti modell. Szimulálni lehet tehát az emberek viselkedését pánikban, és mindezt felhasználni. Ennek kapcsán akár a működési engedélyeket is felülvizsgálhatnák.
Az igazán nagy tömegszerencsétlenségek szerencsére eddig a mi kultúrkörünkre nem is voltak jellemzőek. A nagy zarándoklatok mentén Indiában, a Közel-Keleten voltak sok áldozatot követelő megmozdulások. A kutató megjegyezte azt, hogy tapasztalatai szerint változóban van a hazai tömegkultúra is. Egyre többen szeretnének minél gyakrabban bulizni, és erre gyakran nem alkalmasak a helyszínek. A társadalomban egyre erősödő individualizmus sem segíti a tömeghelyzetek kezelését. Éppen ezt mutatta be igen szemléletesen a professzor a Mindentudás Egyetemének egy korábbi, Rend és Rendezetlen című előadásában.
Ebben egy tűzeset kapcsán modellezték a menekülési módokat. Az első esetben mindenki a saját feje után szaladva keresi a kijáratokat, a végeredmény elborzasztó. A második esetben mindenki szolgai módon követi a környezetében lévő többi embert, szintén könnyen elkövetve végzetes hibát. Ha viszont a két véglet közötti stratégiát követik az emberek - tehát minden ember saját haladási irányát egy kissé befolyásolja a szomszédok iránya -, akkor sokan megmenekülnek, felismerve a helyes irányt.
A videót az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika kutatási csoportjának munkatársai bocsátották rendelkezésünkre.
A kutató megfogalmazott néhány olyan tanácsot is, amelyek segíthetnek az ilyen estekben. A rendezőknek mindenekelőtt felkészülten és időben kell kezelniük a havária helyzeteket. (Többek közt ezért fontos a megfelelő biztonsági személyzet.) A kutató szerint ezek az események bár gyorsan zajlanak le, általában lenne idő a beavatkozásra. A tájékoztatás rengeteget segíthet, ugyanakkor nem azt kell mondani, hogy „Nyugalom pánikra semmi ok” mert ez pánikot okoz, hanem, hogy Öt kijárata van a helyiségnek és mindegyik szabad! (Ebben az esetben viszont tényleg lennie kell öt kijáratnak).
A helyszínen lévő vendégeknek is minden ilyen esetben keresni kell az alternatívákat is. Nem biztos, hogy arra kell elindulni amerre a legtöbben mennek. Általánosságban vizsgálva kétféle pánik szokott kialakulni. Az első, amely nem is pánik klasszikus értelemben. Amikor egy helyre túl sokan akarnak bejutni és az elöl állókat nyomják agyon, miközben a hátul lévők csak mennének előre. A kijutási pánik, amikor valamilyen oknál fogva a pánikszituációban mindenki egymáson áttaposva próbál menekülni.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
