Ki ne szeretné újrajátszani a múlt nagy csatáit, legyőzve a perzsákat Thermopülé-nél, vagy megnyerve a '48-as szabadságharcot? Vagy csak virtuálisan szétrúgni a nagypofájú szomszéd kölyök seggét úgy istenigazából?
A katonai szimuláció egyidős a számítógéppel: a második világháború idején már dolgoztak/kísérleteztek például a tüzérségi lövedékek röppályájának szimulálásával és kódfejtésre is használtak kezdetleges computer-eket.
Már a korai számítógépes játékok között is voltak stratégiai szimulációk, hiszen különösebb grafika nélkül is remek játékélményt lehetett elérni.
Mielőtt belecsapnánk, egy gyors fogalmi áttekintés:
Stratégia: A stratégia cselekvések egy hosszabb távú terve egy bizonyos cél elérése érdekében, ami gyakran az úgymond „győzelem” vagy problémamegoldás. Megkülönböztetjük a taktikától és az azonnali akcióktól, mivel a stratégia a cselekvések és azok végrehajtásához szükséges erőforrások biztosítását időben kiterjedten gondolkodva tervezi meg. Ezt végzi a katonai vezérkar vagy egy multicég felsővezetése. (wikipedia.hu)
Taktika: Fegyverek és katonai egységek szervezési-vezetési módszere az ellenség lekötése és legyőzése érdekében. (wikipedia.com)
A szimulációs játékok két válfaja alakult ki az időtényező szerint:
1. Valósidejű (real-time) szimuláció
A megnevezés csalóka, de már ez rögzült. Valós idejű szimulációk alatt az idő felgyorsítva ugyan, de folyamatosan telik, ami azt jelenti, hogy a játékos és ellenfele(i) egyszerre döntenek a taktikai lépésekről, azonnal reagálva az ellenfelek döntéseire, ezáltal folyamatosan változó szituációkat teremtve. Nincs idő egy adott helyzet részletes elemzésére, azonnali reakciók és döntések szükségesek. Ezeknél a játékoknál is lehet pause-t nyomni és áttekinteni a helyzetet, de ez megtöri a játékélményt (kb mint kézilabdában az időkérés). Ezért ezek a játékok inkább taktikai, sőt operatív szintet szimulálnak (inkább taktikai pl: Age of Empires, inkább operatív: Commandos), hisz a felgyorsított időben egy összetett stratégiai helyzetet még át talán lehet látni, de a reakció eszközeinek korlátozottsága (1 ember, 1 egér, stb.) játszhatatlanná tenné a stratégiai real-time szimulációt, hisz a gépi ellenfél egyszerre számos utasítást tud adni, míg az emberi felhasználó nem.
Példa még: Command & Conquer Red Alert
2. Körökre osztott szimuláció
Körökre osztott szimuláció már maga a sakk is! Lényege, hogy a real-time-mal ellentétben az ellenfelek nem egyszerre "lépnek", hanem egymást megvárva, külön-külön, a táblás játékokhoz hasonlóan. Ez már stratégiai szintű játszhatóságot is lehetővé tesz, de taktikai szinten is használható módszer, bár ekkor kevésbé életszerű, mint a real-time.
Példa: Táblás játékok, Rizikó, 1848
Összetettség szempontjából két fő irányt különböztethetünk meg a stratégiai szimulációs játékok körében:
1. Hadi és gazdasági szimuláció
E típusoknál a gazdasági alapjait is meg kell teremtenünk a hadi sikereinknek a játék során. Ez általában összetettebb gondolkodást igényel, hisze az egyes küldetések során dinamikusan változnak az erőviszonyok akár az ellenfelek konfrontációja, konkrét harci cselekmények nélkül is a gazdasági rendszer fejlettségének függvényében. A pálya/küldetés/szkenárió során a terület erőforrásait felhasználva kell kiépítsük a háború gazdasági hátterét. Erőforrások általában: fa, kő, érc, szén, arany, víz, föld. Az erőforrások kitermelésével kialakíthatjuk a települést, ami feldolgozó üzemek sorából áll. Ezen üzemek az erőforrások hasznosítása révén lehetővé teszik a hadsereg számára szükséges felszerelés és létszám biztosítását. A technológiai fejlődés is be van építve a legtöbbször a játékba, például az Age of Empires-ben a kőbaltától a lőporig lehet eljutni meglehetősen rövid idő alatt. A gazdasági háttérnek sokszor rész a mágia és a vallás is, mely függ az szimulációban megjelenített nemzetek, népek sajátosságaitól és a fejlesztők fantáziájától is.
Ezen típusok általában real-time szimulációk, hisz a gazdasági rendszer kiépítése folyamatos döntéshozást igényel meg. Az idő itt kritikus tényező a játék végkimenetele szempontjából, hisz a gyorsabban felépített, hatékony gazdaság technikai és létszámfölénybe hozhatja a játékost, melyet az ütközetek során a taktikával csak korlátozottan lehet ellensúlyozni.
Az ütközetek játszódhatnak elkülönített területeken, külön taktikai csataként (pl: Heroes, Ceasar, Pro Libertate) és a gazdasági rendszerrel egy térképen is (Warcraft, Settlers). Ez utóbbi esetben a hadseregek egymás épületeit is támadhatják, valamint szerepet kap a település szerkezete és elhelyezkedése (védőfal, nehéz megközelíthetőség, pl: zárt völgy).
Léteznek körökre osztott szimulációk is, amelyeknél a hadi vezetés mellett a gazdaságra is ügyelni kell. Például a Huszár Games Pro Libertate játékában figyelni kell az adóztatás szintjére, valamint a hadsereg ellátási korlátaira (pl: hegyvidéken kevesebb ellátmányt tud egységnyi terület adni a seregnek). E játékoknál a hadi stratégia jóval nagyobb hangsúlyt kap a gazdaságnál.
Age of Empires, Warcraft, Heroes, Pro Libertate, Settlers
2. Tisztán hadi szimuláció
A 2. világháborús szimulációs játékok közül a Panzer General sorozat kultikussá vált játékai a legjobb példák a tisztán hadi szimulációra. E (körökre osztott) játékok esetében pusztán a stratégiai-taktikai hadvezetésre kell koncentrálni, előre meghatározott célok elérése érdekében (például 12 kör alatt elfoglalni 3 kijelölt várost, miközben megtartjuk a kiinduló bázist). Gazdasági háttér nincs, a csata (hadjárat) során gyűjthető Presztízs-pontok,valamint a hadseregben használható egységek (~hadosztályok) maximális száma jelentik a szűkös erőforrásokat. Presztízs-pontokat az ellenfél megsemmisítésével és minél több település elfoglalásával lehet szerezni. A Presztízs-pontok beválthatók új egységek beszerzésére, a meglévők feltöltésére, illetve fejlesztésére (például Tigris Tank lecserélése Tigris II típusra), akár a csata közben is.
A tiszta hadi szimulációk során tehát nincs lehetőség a gazdaság fejlesztésével stratégiai fölénybe kerülni az ellenféllel szemben, kizárólag az adott szkenárió adta lehetőségek és erőforrások segítségével kell kivívni a győzelmet.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.